 Messze túl az ifjúságomon, életem derekán festő ecsettel a kezemben próbálom megmutatni a világot ahogyan én látom gyermekkorom, életem meghatározó színhelyét –Székesfehérvárt- a több mint ezer éves koronázó fővárost. A múltat őrző emlékei, alkotásai, az épületek szépsége oly mértékben hatott rám, hogy elhatároztam meg kell mutatnom a történelmi belváros utcáit- építészetét kihangsúlyozva - annak jelenkori hangulatát. Világnézetemhez és kifejezési stílusomhoz a valóság, a realista ábrázolásmód áll legközelebb. Képeim színharmóniáján keresztül városom iránt érzett derűs belső optimizmusomat igyekszem kivetíteni.
Visszaemlékszem arra, hogy kisiskolás koromban festettem tájképeket, városrészleteket, amelyek apám révén eljutottak M. Tóth István festőművészhez. Ö talált érdemesnek arra, hogy foglalkozzon velem és bevezessen a művészet rejtelmes világába.
Fiatal éveimet és sorsom alakulását nagymértékben befolyásolták a hatvanas évek. Az akkori nehéz életkörülmények miatt a munka határozta meg egy időre a további sorsomat. Annak a reményében léptem műszaki pályára, hogy a megszerzett jövedelmemből finanszírozni tudjam a későbbi időkre halasztott képzőművészeti tanulmányaimhoz szükséges anyagi fedezetet. A Gépipari Technikum elvégzését követően - munkám mellett - a Bánki Donát Műszaki Főiskola Hegesztőtechnológusi szakán szereztem oklevelet. A Mérnökkamaránál gázelosztó hálózatok felelős műszaki vezetőjeként, gáz- épületgépészeti tervezőként, valamint gáz- és olajipari rendszerek tervezőjeként vagyok bejegyezve a nyilvántartásba. Az előző tevékenységeket jelenleg is végzem. Közel 30 évig a Gázszolgáltatónál dolgoztam különböző vezető beosztásban. 1995.-től a DDGÁZ Gázmű Kft ügyvezető igazgatójaként tevékenykedtem. Jelenleg családi vállalkozásunkat irányítom, mely közműépítéssel és tervezéssel foglalkozik. Életem során a műszaki pálya sikereket, megbecsülést és anyagi biztonságot adott családomnak, ugyanakkor nagymértékben kötötte le energiámat. Feleségemmel 1968.-ban kötöttem házasságot, két gyermekünk született. Leányom fogszakorvos, akinek házasságából egy fiú unokám születetett, fiam pedig ebben az évben fejezi be egyetemi tanulmányait. A család mindig fontos szerepet töltött be az életemben. Feleségem igazi segítőtársként állt mellettem az élet minden területén.
Édesapámmal közösen Pákozdon építettünk hétvégi házat, aki szabadidejét velem együtt gyakran itt töltötte ebben a csendes kis faluban, az erdő mellett, rálátással a Velencei-tóra. Szerettem vele itt lenni. Bölcsessége, kitartása példaértékű volt számomra. Érzelmi kötődése és végakarata szerint itt helyeztük örök nyugalomra édesanyámmal együtt. Azóta is- ha nyugalomra, kikapcsolódásra vágyom ebben a rohanó világban- ide vonulok vissza megnyugodni, feltöltődni. Ez az én pákozdi kötődésem.
A festészet örömét csak néhány éve fedeztem fel újra. Egy születésnapomra kapott festmény, Kovács Árpád kortárs festőművész alkotása (egy székesfehérvári városrészlet) ébresztette fel bennem ismét az alkotás iránti vágyat. Más szemmel nézem és látom koronázó városunk történelmi részleteit.
Székesfehérvár gyermekkorom és életem meghatározó színhelye, a rajongó tisztelet, amit érzek iránta festményeimen keresztül jut kifejezésre.
Székesfehérvár, 2013. 
|
